„ … akik sokakat az igazságra vezetnek, fénylenek, mint csillagok, örökkön örökké.” Dániel 12,3
Dániel tizenévesként került fogságba és hazáját, családját soha nem látta többet. Számára a fogság lett a missziói terület. Ott, ahová vitték, beszélt Isten szeretetéről, hatalmáról, dicsőségéről. A csillagok a legtöbbször magasan vannak és a fényük is csak halvány. De vannak olyanok is, amelyek fényesek, mint a nálunk is látható esthajnalcsillag. Mindig egy nagyobb fényforrás fényét verik vissza, nem a sajátjukból világítanak, mert az lehetetlen. Találó kép ez a természetből, és így van ez az igaz keresztyénekkel is. Nem a sajátjukat adják, hanem az Istentől kapott lelki világosságot sugározzák maguk körül.
A csillagot messziről lehet látni. Világít a sötétben és támpontot ad annak, aki úton van. A vitorlás hajók korában a csillagok voltak az eligazodás, a hajózási irány alapjai. A csillagok fénye múlandó, de akik az Isten világosságát adják tovább azok megmaradnak.
Isten üzenete világos: Légy csillag! Legyél te az a tájékozódási pont, amely után lehet és érdemes menne, mert mindig jó irányt mutat. Hogyan vezethet valaki sokakat az Isten igazságára?- mert erről ír Dániel. Úgy, hogy már maga is megismerte azt. Tudja, hiszi, vallja: Jézus a világ világossága és aki Őt követei az nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága. Ő az út, az igazság és az élet. A hitben járók fényforrása, amit visszatükröznek: Jézus Krisztus, Isten igéje. Onnan származik a hit minden
bölcsessége, világossága, fénye, tartása, eredménye, áldása. Jézus az út az Atyához és az emberekhez is. Aki Őt követi, az készíti mások számára is az utat Istenhez, világosságot vesz, világosságot ad, világossággá lesz.
Varga Róbert lelkipásztor