Olvasandó igeszakaszok:
“Hanem amint meg van írva: Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el Isten az őt szeretőknek.” 1 Korinthus 2,9
“Az Írás így szól: Aki hisz őbenne, nem szégyenül meg.” Római levél 10,11
Furcsa azt olvasni ebben a helyzetben, amiben vagyunk, hogy Isten készít valamit az őt szeretőknek. De miért
gondoljuk azt, hogy Isten nem látja a helyzetünket? Hogyne látná! Amikor próbát ad, az nem gyengítés, hanem pont
az ellenkezője. A próbákat az erősek kapják, hogy kipróbálhassák az erejüket, a stabilitásukat. A kísértésekben a gyengék buknak el, az erősek megállnak.
Amikor azt olvassuk, hogy térjünk Istenhez, akkor ez végképp nem azt jelenti, hogy fenyegessen, vagy üssön rajtunk és „kihasználva” a jelenlegi helyzetet megtérésre kényszerítsen bárkit. Ezért tartom idegennek a Biblia lelkiségétől azt, amikor ebben a helyzetben az utolsó idők szörnyűségeivel fenyegetőzik valaki csak azért, hogy megtérésre bírjon embereket.
A félelemből hozott döntés soha nem tartós és nem megalapozott. Isten nem a fenyegetés, hanem a szeretet Istene! Pont a mai részből árad felénk az Isten minden értelmet felülhaladó BIZTATÁSA:
„Amit szem nem látott, fül nem halott és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el az Isten az őt szeretőknek”
Figyeljük csak!: múlt időben írja: „azt készítette” tehát már akkor is készen volt Isten terve, mikor a járvány még ki sem tört! Változatlan szeretettel és irgalommal fordul felénk. Pontosan tudja azt, mikor lesz vége ennek a helyzetnek, milyen jót hoz majd ki a számunkra ebből (el sem tudjuk képzelni)! Mi pedig mérlegre kerültünk: mi van a szívünkben? Egy ilyen helyzetben kinek-kinek felül kell vizsgálnia az életvitelét, a szokásait, a döntéseit, végső soron az Istenhez való viszonyát.
A másik igehely a római levélből pont abban erősíthet meg bennünket. „Aki hisz (Jézusban) nem szégyenül meg!”. Aki ebben az időszakban még szorosabban „bújik”-fordul Istenhez, az átéli azt a védelmet, békességet, reménységet, amit Isten készített az őt szeretőknek.
Nagyszerű lehetőség az együtt imádkozásra a családi otthon-lét. Most az is kiderül: mennyire és hogyan szeretjük, viseljük el, tudjuk hordozni azokat, akikkel kapcsolatban azt mondjuk, hogy szeretjük őket! Kiderül az is: ki mit ért megértés, szeretet, elfogadás és türelem alatt. Hajaj! Nagyon kiderül! Ülj le! Beszélgess, imádkozzatok! Együtt! Országért, vezetőkért, a gyülekezetért, egymásért, a fiatalokért, idősekért, a gazdaságért, a munkahelyekért, a jövőnkért. Azért, hogy fegyelmezetten viseljük azt, ami most van, hogy ne kelljen százakat temetnünk és ne maradjanak családok nagyapák és nagymamák nélkül. És láthassuk, ahogy az időseink tolják a babakocsikat és szeretik saját és mások gyerekeit, unokáit.
Az Isten szeretet! Soha ne kételkedj benne – mert amit szem nem látott, fül nem hallott és szívünk meg sem sejtett, azt (már el) készítette Isten az őt szeretőknek. Övé ezért egyedül a dicsőség!
Imádkozzunk!
Mennyei Édesatyánk, köszönjük, hogy nincs végünk és nem bűneik és vétkeink szerint bánsz velünk, hanem irgalmas szereteted szerint. Áldunk, hogy nem kényszerítesz semmire sem, de azt akarod, hogy minden ember megismerjen Téged, a világmindenség Urát!
Úgy és akkor és abban használj minket ennek eléréséhez, ahogyan azt Te akarod!
Könyörgünk az országért, hogy el ne pusztuljon az. Könyörgünk azokért, akik most sem akarnak tudni rólad és nem fordulnak hozzád, hanem átkoznak és káromolnak Téged. Urunk, nem tudják, hogy mit cselekszenek.
Kérünk, adj nekünk békességet, beléd vetett reménységet, amely nem szégyenül meg. Te legyél a mi őriző pásztorunk és add meg kérünk, hogy nemsokára újra együtt lehessünk a gyülekezetben és dicsőíthessünk Téged a tőled kapott templomban! Amen.
Varga Róbert lelkipásztor