Kedves olvasó és imádkozó Testvérek!
Olvasandó: Máté evangéliuma 20, 1-16
Jézus nagyon sokszor beszélt példázatokban, mert azt mindenki könnyebben értette. Olyan ez egy kicsit, mint később a templomi képek. Végigmenve a képek alatt a pap elmagyarázta az embereknek, hogy melyik mit ábrázol, hiszen a legtöbben sem írni sem olvasni nem tudtak.
A szőlőmunkások példázata Isten kegyelmét hozza közel. Mi a példázat háttere? A szőlőtermesztés az akkori Izraelben nagyon fontos foglalkozás volt. Víz kevés volt és a legtöbbször ihatatlan, ezért mindenki alacsony alkoholfokú bort ivott. Jól ismert volt az is, hogy aki munkát akart, az még szinte sötétben (hajnalodás előtt) kiment a piacra, hogy munkát kapjon. Napszámot fizettek, alkonyatkor.
Jézus példázataiban mindig volt valami addig szokatlan fordulat. Ebben is van. A gazda ugyanis többször is kiment a piacra, hajnalban, reggel kilenckor, délben és a munka vége előtt pár órával is. Akik hajnalban kezdtek, este az elszámoláskor megkapták az egy dénáros bérüket. Ami felháborította az embereket, hogy akik csak egy órát dolgoztak késő délutántól, azok is, és a többiek is egy dénárt kaptak. A gazda (a példázatban Isten) azonban másképpen gondolta. Ő ugyanannyit ad a saját pénzéből mindenkinek, amennyit akar.
Más az Isten logikája, mint az embereké. Nehezen értjük meg, hisszük el és gondoljuk végig. Jézus a mennyek országának igazságáról tanít, kegyelmét ingyen adja azoknak is, akik fiatal korukban térnek meg, azoknak is, akik később jutnak hitre és azoknak is, akik életük vége előtt egy órával jutnak hitre, mint a lator a kereszten Jézus mellett. A bér nem más, mint a bekerülés lehetősége az Isten országába.
Jézus tanításának lényege: nem teljesítmény alapján hanem kegyelemből van mindenkinek üdvössége, menekül meg az ítélet alól. Ez csak arra igaz, aki hisz Jézusban és elfogadta helyettes kereszthalálának bűntörlő érdemét, vagyis a hit ajándék!
Varga Róbert lelkipásztor