Az előtte menők és az őt követők így kiáltoztak: Hozsánna! Áldott, aki jön az Úr nevében! Áldott a mi atyánknak, Dávidnak eljövendő országa! Hozsánna a magasságban! Így vonult be Jézus a jeruzsálemi templomba, majd miután mindent megtekintett – mivelhogy az idő már későre járt –, kiment Betániába a tizenkettővel. (Márk 11,9-10)
Kedves imádkozó és olvasó testvérek!
Jeruzsálemben, az olajfák hegyén áll egy kicsiny kápolna, az “Úr sirat”, ez a neve. Amikor Jézus Jeruzsálem közelébe érkezett virágvasárnap, akkor megállt az olajfák hegyénél. Rálátott a templom térre, és prófétai szeme előtt világos kép volt: az akkor még aranyban csillogó templom elpusztul a rómaiak ostroma nyomán. A nép nagy része meghal, a többiek fogságba és szétszóratásba kerülnek. Nem akarták meghallani Isten szavát, ellenálltak annak, és Jézus sem kellett nekik, mint Megváltó. Nem maradt más, mint Isten ítélete.
Jézus megy lefelé a hegyről Jeruzsálembe (ma is ez az az út vezet a városba, mint ami akkor) és közben a város lakói közül sokan dicsőítették Istent. Ruhákat, pálmaágakat terítettek Jézus elé, aki szamárháton ment a városba. Ami virágvasárnap hozsanna volt, az péntekre “Feszítsd meg!”-re változott. Az idegen zsarnoki elnyomás alatt nyögő nép, szívében ott élt a vágy a hajdani nemzeti dicsőség után. Mi, akik Trianon elszenvedői vagyunk, jobban megértjük ezt, amikor a történelmi Magyarországra gondolunk. Kitör az emberekből a dicsőítés, mert azt gondolták, hogy jött valaki, aki végre helyreállítja Izraelt, és megszabadulnak a római megszállóktól.
Jézus azonban nem Izrael trónját választotta, noha Dávid fia volt, hanem a golgotai keresztet, mert Isten Fia volt. Többet adott! Királyságot kértek, és megváltást kaptak.
Sok ember ma is így gondolkodik: “Gyere Isten, kössünk üzletetet! Én adok időt, pénzt, imádatot, Te meg adj segítséget, szabadságot, és ne nézz oda, amikor vétkezem!” Isten azonban nem öreg kereskedő, akivel alkudozni lehet. Szent, tiszta és igazságos. Ezért kellett Jézusnak a bevonulása után meghalnia a Golgotán. Annak az ára, hogy Isten felénk forduljon, az volt, hogy Jézustól elfordult, amikor haldoklott a kereszten, helyettünk és miattunk és értünk.
Bevonulhatott-e már Jézus a szívedbe?
Varga Róbert lelkipásztor