Kedves olvasó és imádkozó Testvérek!
Hasonlóképpen csúfolódtak a főpapok is egymás között az írástudókkal együtt, és azt mondták: Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni. A Krisztus, az Izráel királya, szálljon le most a keresztről, hogy lássuk és higgyünk! Azok is szidalmazták, akiket vele feszítettek meg. Amikor hat óra lett, sötétség támadt az egész földön kilenc óráig. (Márk ev. 15,31-33)
Jézust utolsó földi útjára vitték, mert azok pedig akik gyűlölték, kiszolgáltatták a római hatalomnak. Pilátust megzsarolták, és Jézus helyett Barabbás szabadonbocsátását követelték. Megegyeztek az írástudók és a farizeusok, hogy jobb, ha egy ember hal meg, mint az, hogy Róma az egész népre támad lázadás vádjával. Azt is olvassuk, hogy sokan gúnyolták a kerszten függő Jézust, azok közül, akik elmentek a Golgota alatt.
Ma sincs ez másképpen. Van, aki közömbös, van aki szidja és káromolja Istent, van aki gyalázkodik, és vannak, akik hisznek, neki és benne. Mindenki tartozik valamelyik csoportba. A lényeget a Szentírás a 32. versben mondja ki: “Szálljon le a keresztről, hogy lássuk és higgyünk!”. Ez az emberi gondolkodás lényege. Látni akarok és majd eldöntöm, hogy hiszek-e Istennek, Istenben vagy sem! Először bizonyítsa be Isten, hogy létezik, ezt követelte Heródes is Jézustól: “Tégy valami csodát és majd hiszek”.
Jézus azonban nem varázsló és nem csodatévő, hanem Isten Fia, a Megváltónk. A mi sorrendünk ez: szállj le a keresztről, hogy lássuk és higgyünk! Mi látni akarunk és azután esetleg hinni.
Isten megfordítja: Aki hisz Jézusban, az fog látni csodákat, áldást, új életeket, békességet, a saját életében, és látni fogja, és átéli, az új szív új emberré teszi azt, aki Jézusban hisz.
Hol tartasz?
Varga Róbert lekipásztor