Ahogy továbbmentek, Jézus bement egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony a házába fogadta. (Lukács 10,38)
Kedves olvasó és imádkozó Testvérek!
Jézus egész életében járta Izrael országát. Szolgált északon és délen, keleten és nyugaton. Majdnem mindenhol akadt egy ház, ahol a “vándor rabbit” befogadták és vendégül látták tanítványaival együtt. Betánia különösen kedves hely volt a számára, mert ott lakott Lázár és testvérei.
Azóta a Betánia név fogalom lett: a befogadás példája. Minden emberi szívből lehet Betánia. Aki Jézust a szívébe fogadja, Őt követi, szereti és tiszteli, az hajlék lehet a Megváltó számára.
Jézus korában sem látta őt mindenki szívesen. Voltak, akik befogadták a házukba, de nem fogadták őt a szívükbe. Simon farizeus ilyen volt. Nem engedte Jézust beljebb az életébe. Volt olyan, mint Nikodémus, aki a szívébe fogadta Jézust, de nem a házába. Zákeus a fővámszedő a házába és a szívébe is befogadta Jézus Krisztust, nagy is lett a változás azután. Egy Gadara nevű faluban pedig sem a faluba, sem a szívükbe nem fogadták be Jézust. A disznók fontosabbak voltak a számukra, mint Jézus tettei, csodája és szeretete. Van, akinek a “disznóságai” fontosabbak, mint az Isten bűnbocsátó szeretete.
Betánia egészen más volt. Lázár, Márta és Mária háza otthonná vált Jézus számára. Ott pihent nem egyszer és onnan ment tovább szolgálni. Szerető szívek, megértő lelkek és szolgálni akaró kezek vették körül Jézust abban a házban.
Mi melyik csoportba tartozunk? Befogadjuk őt a szívünkbe – vagy csak a templomban akarunk találkozni az ő nevével? Simeon, Nikodémus, Zákeus, Lázár, Márta, Mária? Milyen a lelkületed? Befogadni őt azt jelenti: elfogadom helyettes kereszthalálát, annak bűntörlő erejét és hatalmát, bűnvallás után komolyan veszem Jézustól a bocsánatot és akarata szerint akarok élni.
Varga Róbert lelkipásztor