És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen: Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában. (Lukács 2,10-11)
Kedves olvasó és imádkozó Testvérek!
Félelem és öröm. E két szó köré fonódik Isten üzenete. Nem véletlenül kezdi az angyal így a pásztorokhoz intézett szavait.
Amikor valaki a sötétségben él, lakik, dolgozik és hirtelen mennyei, számunkra, de számukra is elképzelhetetlen világosság támad, érthető a félelem. Félelem lehetett amiatt is bennük, hogy ha az angyal ilyen mennyei dicsőségben, jelenik meg, ami áttör mindenen, akkor Isten a szívüket is látja. Jogos a félelem, mert ha Isten látja a szívüket, akkor az is nyilvánvaló számára, hogy mit gondolnak.
Amit az angyal mondott, az volt az első karácsonyi igehirdetés, amely a Földön elhangzott. Azok előtt, akik igazán nem a társadalom elitjébe tartoztak. A betlehemi mező vajon Isten tervében volt benne, vagy épp ott voltak a pásztorok és ha már ott voltak, Isten szól hozzájuk?! Istennél nincs véletlen, egészen bizonyos, hogy szándékosan nem az akkor teljes pompájában virágzó Jeruzsálemben akarta bejelenteni a Messiás születését. “Hirdetek néktek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz…” Akkor csak a hatalmasok kiváltsága volt, az ünnepi öröm. A szegény, nincstelen, szinte rabszolgasorban élő nép nem örülhetett semminek sem.
Jézus földi szolgálatát öröm kísérte. Szólt és cselekedett, élet és lelki feltámadás történt. Megszűnt a betegség, kín, szenvedés, megkülönböztetés, és szétáradt az Istentől jövő öröm. A pásztorok és később messziről érkező napkeleti bölcsek pedig meglátták: minden pontosan úgy történt, ahogyan azt Isten mondta. A betlehemi csillag fénye világította meg az utat Jézus bölcsőjéhez.
Isten szava most is világít. Olvasd, vedd komolyan, kövesd, és megtalálod Jézust! Áldott, békés karácsonyt kívánok mindenkinek!
Varga Róbert lelkipásztor