Kedves olvasó és imádkozó Testvérek!
“és aki első akar lenni közöttetek, legyen a ti rabszolgátok.“ (Máté 20,27)
Az ember szívében annyiféle kérés van. Olyan ami jó és olyan is, ami nem az. Zebedus fiai együtt követték Jézust, és ez jó és kiemelkedő példa, mert két testvér egységben volt az engedelmességben. Édesanyjuk pedig mindent képes volt megtenni azért, hogy a fiai boldoguljanak. Ilyen az a szeretet, amelyik mégsem igazán jó. Olyasmiről akarta Jézus ígéretét megkapni, amit nem egy anya dönt el, de halála után is biztosítani akarta fiai mennyei jövőjét. Jó kívánság, és még sem jó. Miért? -mert olyasmiben akart döntést kicsikarni Jézustól, ami nem egy anya dolga. Nem szíve kívánsága szerint dől el, hanem Isten akarata szerint.
Nem mindent kell a jó szülőnek megadni a gyermekének, hanem azt, amire szüksége van és ami a javát szolgálja. Az ember sokszor tudja Isten akaratát, de az emberi akarattal felülírja azt, vagyis meghamisítja.
A “mama” első tévedése az volt, hogy azt gondolta: a mennybe jutás kérés alapján dől el, pedig nem. A mennybe jutás hit alapján dől el. A másik tévedése pedig az volt, hogy azt gondolta, hogy a menny olyan, mint a föld. Ott is van első és 5.600-ik hely. A mennybe való bejutás a fontos és nem az, hogy hányadikként vagy ki után, ki előtt, ki mögött vagy kivel? Mindenki a maga lelkéért felel, és ez nem társas vállalkozás, hanem egyéni döntés következménye.
Ami még kísértése volt ennek az asszonynak: Ha idelenn van, akkor odafenn is lennie kell protekciós helyeknek. Itt lehet, hogy könnyekkel elkerülheti a diák a mama tanár látogatása után a bukást, kit ne hatna meg egy síró édesanya látványa? De odafenn sem Mária, sem a szentek, sem az édesanyák nem döntenek el semmit sem. Egyedül Isten dönt az ember hite alapján, Jézus haláláért. Az őbenne való hitért az az Isten válasza, amit a latornak mondott Jézus a kereszten: “Még ma velem lesz az Isten országában!” Te Vele leszel?
Varga Róbert lelkipásztor